"Semmi sem új a nap alatt": az olvasás forradalmai

Olvasás és az olvasási szokások változása - megoszlanak a vélemények a könyvtárosok, olvasásszociológusok, tanárok, olvasással, irodalommal foglalkozók, az olvasást szeretők és szerettetni akarók körében. Egyesek a Gutenberg-galaxis végéről beszélnek (utoljára a Kindle megjelenése kapcsán), mások arról, hogy az internet, a hálózatiság kiszorítja a könyveket, a papíralapú olvasást a régi, megszokott, jól bebetonozott helyéről. Viták folynak arról, hogy az internet helyettesítheti-e a könyvtárat, hogy a jövő mennyiben lesz az e-booké.

Az olvasás forradalmai nem ismeretlenek a történelemben. A kézzel írott könyvek, majd a 15. században a könyvnyomtatás megjelenése, a könyv anyagának változása örökre megváltoztatta az írott irodalom formáját és szerepét. Megkérdőjelezhetetlenül nagy hatással volt az olvasási szokásokra, az olvasásban érintett társadalmi rétegekre. Az olvasó emberek köre évszázadról évszázadra bővült, új műfajok jelentek meg. A 20. században már épp a megváltozott olvasási szokásoknak köszönhetően váltak népszerűvé az új (újra felfedezett), rövidebb terjedelmű műfajok, mint a kisregény.

Az olvasás történetének kutatói az olvasás három forradalmáról beszélnek.

1. "Az első 'olvasási forradalom' a hangos olvasást csöndesítette el." Bár a néma olvasás gyökereit már az ókori Görögországban megtaláljuk, széles körben a késő középkorban terjedt el, amikor a könyvek, az írott elsődleges funkciójává a megőrzés vált.
   
   

   A csöndes olvasás jóval szabadabb asszociációkat enged meg, bensőségesebb kapcsolatot az olvasó és a szöveg között. Egyazon könyv többféle olvasattal kezd rendelkezni, ráadásul nem tereli el a figyelmet a szövegről a hangos olvasás. (A teljes szöveget lásd itt.)

   
   
   
   
2. A második olvasási forradalommal az intenzív olvasást az extenzív olvasás váltotta fel. A nagy mennyiségű, egyre szélesebb körben elérhető nyomtatott szövegnek köszönhetően az intenzív, kevés könyvet (főként a Bibliát) sokszor elolvasó, átismétlő, memorizáló olvasás helyébe a nagy mennyiségű, változatos műfajú szöveget feldolgozó és befogadó, kritikus olvasás került. Ebben az időszakban kezd a könyvek kiadása tömegessé válni, áruk jelentősen csökken, egyre többen és többet, változatos témákban és műfajokban olvasnak. Elkülönül egymástól a vad, a tudós és a hasznos olvasás.
   
   

   Olvasmányait széles körből válogatja és váltogatja, saját célokat kiválasztva tiszteletlen és szabad, valóságos "olvasási düh" tör ki rajta. [Wittmann 2000] Szaporodó újságok, olvasókörök, kölcsönkönyvtárak, és a megsokszorozódó könyvkiadás segítik kielégíteni vágyait. A XVIII. század végére kialakul az a meggyőződés, hogy egyszerűen minden elolvasható.
   (Forrás: Ropoly: A könyv és az olvasás)

   
   
   
   
   
3. Az olvasás harmadik forradalmának a ma embere a tanúja: ez az elektronikusan tárolt, megjelenített és terjesztett szövegek kora. A hálózatisággal megjelenő hipertext egyszerűvé teszi a szövegek közötti átjárást, a nem lineáris olvasást; a szöveg kereshetővé, könnyen és gyorsan használhatóvá válik. Ezzel egyidőben megnő a nyilvánosságra kerülő szövegek ellenőrizetlensége, s a veszély, hogy nem megbízható az, amit olvasunk. A web, a webkettő közösségivé teszi az olvasást, lehetővé teszi a szövegek szerkesztését, újrastrukturálását: a használó egyszerre válik íróvá, olvasóvá és kiadóvá - "az összeolvadó szerepek új módszereket és lehetőségeket kínálnak." (Ropoly)
   
   

A képek forrása:

Woman Reading

Reading Books