Evolúció vagy revolúció? 2.0

A rég emlegetett FPI-s előadás megjelent a Kossuth Kiadónál (e-)kötetben is, ha érdekel, kattints!

Fiatalok és olvasás - a digitális korban

Átbogarásztam, lefordítottam egy izgalmas amerikai kutatás összefoglalóját a Teacher|Librarianről az egyik órámra, idemásolom (igaz, eredetileg egy másik, még tesztüzemben levő blogra készült).

A Teacher|Librarian egy új, a digitális kor olvasási jelenségeiről szóló tanulmány megjelenéséről számol be. A kutatás, amely 1045, 6 és 17 év közötti fiatal bevonásával 2010 tavaszán készült, a gyerekek és családtagjaik olvasáskultúráját vizsgálja.

IT kontra olvasás?

A megfigyelés szerint a gyerekek szabadidejük egyre kevesebb hányadát töltik olvasással, míg a web és a mobiltelefonok használatával töltött idő növekszik. A szülők megfigyelései szerint az elektronikus és digitális eszközök egyértelműen negatív hatást gyakorolnak mind az olvasási, mind a sportolási szokásokra, de a családi egységre is. Ugyanakkor fontos megállapítás az is, hogy az új technológiai eszközök mint az e-book olvasók, pozitív hatással vannak a fiatalok könyvek és olvasás iránti érdeklődésére. A 9 és 17 év közötti fiatalok több, mint felét érdeklik az e-könyvek, a megkérdezettek harmada pedig szívesen venné, ha hozzáférhetne egy e-könyv olvasóhoz.

Az olvasás értéke

A megkérdezett szülők és gyerekek is egyetértettek abban, hogy a legfőbb ok, amiért olvasnak az, hogy az olvasás tágítja a képzelőerőt, inspirál és új információkhoz juttat hozzá. Nyolcból tíz fiatal pedig azt állította, büszkeséggel tölti el őket, ha végigolvasnak egy könyvet.

Motivációk és ellenhatások

Arra, hogy a szülők miképpen motiválhatnák gyermekeiket az olvasásra, számos "stratégia" létezik. Egyesek gondoskodnak róla, hogy mindig legyenek érdekes könyvek a polcon, mások limitálják a fiatalok számítógép előtt tölthető idejét vagy igyekeznek olyan könyveket ajánlani, amelyek érdekelhetik a gyerekeket. Ugyanakkor nem törekednek már arra, hogy rákényszerítsék gyermekeiket a klasszikus szépirodalom olvasására. Tízből kilenc szülő véleménye szerint amíg a gyermek olvas, olvashasson szabadon, amit csak szeretne. Úgy tűnik, ezzel a véleménnyel a fiatalok is kibékülnek: szintén kilencven százalékos a fiatalok aránya, akik szabadon, maguk szeretik választani az elolvasandó könyveket, és nem mások utasítására döntenek egy-egy kötet mellett.

A teljes kutatási beszámoló elérhető itt (pdf), a rezümé pedig a Teacher|Librarian oldalán.

A jelen forradalma: Olvasás a weben

Néhány hónapja egy konferencián ültem, egy műhelymunkán vettem részt. A beszélgetés egy pontján felállt egy egyetemi könyvtáros, és kifejtette, nem érti, miért engedik meg maguknak az oktatók, hogy a diákok a személyes weblapjaikról tölthessék le az egyes kurzusok anyagát, hogy így könnyebben felkészülhessenek a vizsgákra. Miért nem járnak könyvtárba, hogy ott készüljenek egy-egy zh-ra vagy beadandóra? Miért nem tanítják már középiskolás kortól a kutatás módszertanát a fiataloknak?

Más helyen azt hallottam egy könyvtárostól, nem - vagy csak korlátozott mértékben - engedik a középiskolásoknak vagy egyetemistáknak, hogy házidolgozataikban elektronikus forrásokat használjanak, mondván: ami webre kerül, nem megbízható, nem ellenőrzött tartalom.

Ellensége-e a web a könyvtárnak és az olvasásnak? Igaza lehet-e ennek a két könyvtárosnak? Azonosíthatjuk-e az internetezés idejét azzal az idővel, amit nem olvasással töltöttünk? Megengedhetjük-e magunknak, hogy általánosítsunk e témában? Erre keresem a választ a következő bejegyzésben.


Olvasás vagy információszerzés?

Elsőként fel kell tennünk a kérdést: mi az olvasás funkciója? Elsődleges célunk a szórakozás, a gyönyörködtetés, vagy az információszerzés?

Megállapíthatjuk ugyanis, hogy az internetezés az olvasás egy új válfaját fejlesztette ki. A szépirodalmi alkotásokat, különösen például a regényeket (igaz, nagy számban elérhetők az elektronikus könyvtárakban, pl. a MEK-ben) nem szívesen olvasunk képernyőről. Az e-könyv-olvasók (mint a Kindle) sorsa még kérdéses - vajon mennyire válnak elterjedté, általánossá. Egyelőre nem csak a közel százezer forintos át a riasztó.

Igaz, cserébe fel kell adni a papírkönyvek könnyű lapozhatóságát, s akármilyen ergonomikus a Kindle felülete, nem kényelmes oda-vissza pörgetni a hatodik és a tizennegyedik fejezet közt, s aláhúzgálni a lényeges szövegrészeket. Egy igazi könyvben akár egy ceruzával, akár egy kiemelővel külön erőfeszítés nélkül, az olvasással párhuzamosan lehet jegyzetelni illetve jelölni. Ugyanez egy elektronikus eszközön egyelőre egy joystickkel és billentyűkkel érhető el. Ezt a problémát később nyilván megoldja majd egy jól működő érintésérzékeny kijelző - írja a HWSW.

Persze ott van az eletronikus szöveg számtalan előnye: a nemlineáris struktúra sokkal inkább alkalmazkodik az ember gondolkodásához, mint a lineárisan haladó nyomtatott szöveg; egyszerűbb és gyorsabb a keresés, könnyebb az anyag újrastrukturálása,- mindehhez kevesebb helyre, időre és (jó esetben) pénzre van szükség.
De ez már az olvasás "új válfaja", melynek elsődleges célja az információszerzés- és megosztás, lényegi eleme pedig közösségi volta: a weben történő olvasás és az írás összekapcsolódik a felhasználók közötti kapcsolatfelvétellel és a kapcsolattartással, kommunikációval.


Alkotni tanít

Mások azonban azzal érvelnek, hogy az internet az olvasás egy új válfaját fejlesztette ki, s ezt sem az iskolának, sem a társadalomnak nem szabadna figyelmen kívül hagynia. A net ugyanis a passzív tévézés elől húzza el a fiatalokat, és arra készteti őket, hogy írjanak és olvassanak - írja az SG.

Vakmerőség lenne azt állítani, hogy az internet egyértelműen káros a gyermekek és a fiatalok olvasási szokásaira - az azonban egyértelmű, hogy komoly változások indultak meg e téren.

A pedagógia gyakorlatában, már a hazai oktatásban is fel-felbukkanó projektmódszer - amelynek alkalmazásában, koordinálásában komoly szerepe és feladata van az iskolai könyvtáraknak és könyvtárostanároknak - is szorgalmazza alkotótevékenységében nemcsak a webes olvasást és információszerzést, de a megszerzett információk weben történő feldolgozását, használatra, bemutatásra szánását is.


Beszűkülő funkciók

A hagyományos értelemben vett, "papíralapú" olvasás funkciója beszűkül - kevésbé lesz feladata az információszerzés (erre a célra ott a web). Mintegy megtörténhet az, ami néhány évszázaddal ezelőtt: az olvasás kuriózummá, luxussá, csemegévé válik, beszűkül az olvasók köre, azoké, akik számára az olvasás elsősorban esztétikai élvezetet (is) nyújt. Fennáll a veszélye annak a jelenségnek is, amelynek kezdeteit napjainkban tapasztaljuk: az olvasás az elszakadás eszközévé válik, virtuális világokba repít, kiemel (emel?) a hétköznapokból, a megszokottból. Új "ízt" ad, amely mellett a régi (a valóságos) már ízetlen, sótlan, szürke.

***

Nem kell tehát temetnünk sem a könyveket, sem az olvasást - talán itt is az "arany középszer" az, ami a legközelebb áll az igazsághoz:

Internet és olvasás. Szerintem egymás kiegészítői. Megtalálod a szükséges, vagy téged érdeklő információkat, és letöltöd, kinyomtatod. továbbküldöd, kommunikálsz. Azaz nem pótolja könyveket, cikkeket, de elérésüket gyorsabbá teszi. - Tóth Zoltán.

Források az első témához

... kicsit lemaradva az eredeti októberi határidőhöz képest...

Íme néhány forrás az első publikáció témájához: az olvasás története, az olvasás forradalmai - hatásaik a múltban és a jelenben (avagy a Gutenberg-galaxis egészségi állapotáról ^^)

• Fekete F. József: Az olvasás világtörténete (Új Könyvpiac - Alberto Manguel Az olvasás története c. könyvéről)
  
  

  " 'Annak kimondása, hogy az író egyenlő az olvasóval, hogy a könyv igazából ember, az ember pedig könyv, a világ egy szöveg, a szöveg pedig nem más, mint a világ – mind az olvasás mesterségének megnevezése' – szögezi le kultúrtörténeti munkájában Alberto Manguel, az olvasó, akinek megadatott, hogy felolvashasson Borgesnek és a könyvek útján eredjen az olvasás világtörténelmének nyomába."

  
  Ugyanerről a kötetről: Szépirodalmi Figyelő (pdf)
  
  
• Ropoly László: A könyv és az olvasás (doc) (Iskolakultúra)
  
  

  "Eisenstein szerint a "nyomtatott kultúrának" a kinyomtatott művek standardizációjával, a könyvek széles körben való elterjedtségével, és a kulturális tartalmak rögzítettségével kapcsolatos jellegzetességei olyannyira jelentősek, hogy a kultúra valóságos "nyomtatási forradalmáról" lehet beszélni."

  
  
• Tóth Gyula: Az olvasástörténet üzenetei (Könyvtári Figyelő)
  
  

  "A nyugat-európai olvasási kultúra történetét tanulmányozva, arra a következtetésre jutottam: az olvasásra is érvényesek az emberi közlés törvényszerűségei. (...) Az olvasásra, olvasásmódokra, módszerekre, technikákra ugyanúgy jellemző, miként a beszédet is megelőző technikáktól az íráson és nyomtatáson át a legújabb elektronikus közlési, ismeretrögzítési, közvetítési technikákra is, hogy a mindenkori közlési és közvetítési rendszerek magukban foglalják a valaha létezett összes technikát és módszert. Az olvasás területén sem bizonyultak a régiek fölöslegesnek és helyettesíthetőknek, hanem minden lényegi változáskor, új olvasási mód és technika keletkezésekor, az olvasással kapcsolatos társadalmi gyakorlat újrarendeződésére került sor."

  
  
• Fekete J. József: Az olvasás mint a feledés gesztusa? (Zetna)
  
  

  "A könyvek birtokbavételének valamennyi módja közül a saját kezű megírás tekinthető a legdicséretesebb módszernek."

  (Walter Benjamin)

• Radnóti Sándor (MTA): Az olvasás muzealizálódása (Magyar Hírlap)
  
  

  Az új olvasási szokások egyik következménye, hogy ahogy valaha Baudelaire figyelembe vette olvasói lagymatag hipokrízisét és költõi sokkterápiának vetette alá az olvasót, úgy ma sok író veszi figyelembe a sietõs, nem-lineáris, hanem pontszerû illetve töredékes olvasásmódot, s megteremti annak irodalmi formáját, lehetõséget teremt az olvasói kattintgatásra és szörfölésre.
  
  

• Ropolyi László: Az internet természete (Google Books)
  
  
• Az olvasás 12. századi forradalma (jegyzet)

"Semmi sem új a nap alatt": az olvasás forradalmai

Olvasás és az olvasási szokások változása - megoszlanak a vélemények a könyvtárosok, olvasásszociológusok, tanárok, olvasással, irodalommal foglalkozók, az olvasást szeretők és szerettetni akarók körében. Egyesek a Gutenberg-galaxis végéről beszélnek (utoljára a Kindle megjelenése kapcsán), mások arról, hogy az internet, a hálózatiság kiszorítja a könyveket, a papíralapú olvasást a régi, megszokott, jól bebetonozott helyéről. Viták folynak arról, hogy az internet helyettesítheti-e a könyvtárat, hogy a jövő mennyiben lesz az e-booké.

Az olvasás forradalmai nem ismeretlenek a történelemben. A kézzel írott könyvek, majd a 15. században a könyvnyomtatás megjelenése, a könyv anyagának változása örökre megváltoztatta az írott irodalom formáját és szerepét. Megkérdőjelezhetetlenül nagy hatással volt az olvasási szokásokra, az olvasásban érintett társadalmi rétegekre. Az olvasó emberek köre évszázadról évszázadra bővült, új műfajok jelentek meg. A 20. században már épp a megváltozott olvasási szokásoknak köszönhetően váltak népszerűvé az új (újra felfedezett), rövidebb terjedelmű műfajok, mint a kisregény.

Az olvasás történetének kutatói az olvasás három forradalmáról beszélnek.

1. "Az első 'olvasási forradalom' a hangos olvasást csöndesítette el." Bár a néma olvasás gyökereit már az ókori Görögországban megtaláljuk, széles körben a késő középkorban terjedt el, amikor a könyvek, az írott elsődleges funkciójává a megőrzés vált.
   
   

   A csöndes olvasás jóval szabadabb asszociációkat enged meg, bensőségesebb kapcsolatot az olvasó és a szöveg között. Egyazon könyv többféle olvasattal kezd rendelkezni, ráadásul nem tereli el a figyelmet a szövegről a hangos olvasás. (A teljes szöveget lásd itt.)

   
   
   
   
2. A második olvasási forradalommal az intenzív olvasást az extenzív olvasás váltotta fel. A nagy mennyiségű, egyre szélesebb körben elérhető nyomtatott szövegnek köszönhetően az intenzív, kevés könyvet (főként a Bibliát) sokszor elolvasó, átismétlő, memorizáló olvasás helyébe a nagy mennyiségű, változatos műfajú szöveget feldolgozó és befogadó, kritikus olvasás került. Ebben az időszakban kezd a könyvek kiadása tömegessé válni, áruk jelentősen csökken, egyre többen és többet, változatos témákban és műfajokban olvasnak. Elkülönül egymástól a vad, a tudós és a hasznos olvasás.
   
   

   Olvasmányait széles körből válogatja és váltogatja, saját célokat kiválasztva tiszteletlen és szabad, valóságos "olvasási düh" tör ki rajta. [Wittmann 2000] Szaporodó újságok, olvasókörök, kölcsönkönyvtárak, és a megsokszorozódó könyvkiadás segítik kielégíteni vágyait. A XVIII. század végére kialakul az a meggyőződés, hogy egyszerűen minden elolvasható.
   (Forrás: Ropoly: A könyv és az olvasás)

   
   
   
   
   
3. Az olvasás harmadik forradalmának a ma embere a tanúja: ez az elektronikusan tárolt, megjelenített és terjesztett szövegek kora. A hálózatisággal megjelenő hipertext egyszerűvé teszi a szövegek közötti átjárást, a nem lineáris olvasást; a szöveg kereshetővé, könnyen és gyorsan használhatóvá válik. Ezzel egyidőben megnő a nyilvánosságra kerülő szövegek ellenőrizetlensége, s a veszély, hogy nem megbízható az, amit olvasunk. A web, a webkettő közösségivé teszi az olvasást, lehetővé teszi a szövegek szerkesztését, újrastrukturálását: a használó egyszerre válik íróvá, olvasóvá és kiadóvá - "az összeolvadó szerepek új módszereket és lehetőségeket kínálnak." (Ropoly)
   
   

A képek forrása:

Woman Reading

Reading Books