A következő címkéjű bejegyzések mutatása: forrás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: forrás. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. november 9., hétfő

Források az első témához

... kicsit lemaradva az eredeti októberi határidőhöz képest...

Íme néhány forrás az első publikáció témájához: az olvasás története, az olvasás forradalmai - hatásaik a múltban és a jelenben (avagy a Gutenberg-galaxis egészségi állapotáról ^^)

  • Fekete F. József: Az olvasás világtörténete (Új Könyvpiac - Alberto Manguel Az olvasás története c. könyvéről)

    " 'Annak kimondása, hogy az író egyenlő az olvasóval, hogy a könyv igazából ember, az ember pedig könyv, a világ egy szöveg, a szöveg pedig nem más, mint a világ – mind az olvasás mesterségének megnevezése' – szögezi le kultúrtörténeti munkájában Alberto Manguel, az olvasó, akinek megadatott, hogy felolvashasson Borgesnek és a könyvek útján eredjen az olvasás világtörténelmének nyomába."

    Ugyanerről a kötetről: Szépirodalmi Figyelő (pdf)

  • Ropoly László: A könyv és az olvasás (doc) (Iskolakultúra)

    "Eisenstein szerint a "nyomtatott kultúrának" a kinyomtatott művek standardizációjával, a könyvek széles körben való elterjedtségével, és a kulturális tartalmak rögzítettségével kapcsolatos jellegzetességei olyannyira jelentősek, hogy a kultúra valóságos "nyomtatási forradalmáról" lehet beszélni."

  • Tóth Gyula: Az olvasástörténet üzenetei (Könyvtári Figyelő)

    "A nyugat-európai olvasási kultúra történetét tanulmányozva, arra a következtetésre jutottam: az olvasásra is érvényesek az emberi közlés törvényszerűségei. (...) Az olvasásra, olvasásmódokra, módszerekre, technikákra ugyanúgy jellemző, miként a beszédet is megelőző technikáktól az íráson és nyomtatáson át a legújabb elektronikus közlési, ismeretrögzítési, közvetítési technikákra is, hogy a mindenkori közlési és közvetítési rendszerek magukban foglalják a valaha létezett összes technikát és módszert. Az olvasás területén sem bizonyultak a régiek fölöslegesnek és helyettesíthetőknek, hanem minden lényegi változáskor, új olvasási mód és technika keletkezésekor, az olvasással kapcsolatos társadalmi gyakorlat újrarendeződésére került sor."

  • Fekete J. József: Az olvasás mint a feledés gesztusa? (Zetna)

    "A könyvek birtokbavételének valamennyi módja közül a saját kezű megírás tekinthető a legdicséretesebb módszernek."
    (Walter Benjamin)
  • Radnóti Sándor (MTA): Az olvasás muzealizálódása (Magyar Hírlap)

    Az új olvasási szokások egyik következménye, hogy ahogy valaha Baudelaire figyelembe vette olvasói lagymatag hipokrízisét és költõi sokkterápiának vetette alá az olvasót, úgy ma sok író veszi figyelembe a sietõs, nem-lineáris, hanem pontszerû illetve töredékes olvasásmódot, s megteremti annak irodalmi formáját, lehetõséget teremt az olvasói kattintgatásra és szörfölésre.

2009. október 14., szerda

Források és kiindulópontok

Nem panaszkodhatom, akad bőségesen anyag a témához, sokan írtak sokfélét - ebből a sokféleségből igyekeztem összeállítani egy linkgyűjteményt. Hogy mit fogok használni és mit vetek el, még nem tudom - egyelőre legyen valami látszatja is a munkának. ;)


Az olvasásról és az olvasási szokásokról
Olvasás és (kontra?) internet. Jelenségek, trendek

  • Miközben a tinédzserek olvasása és szövegértése a tesztek alapján nem javul, sőt, inkább romlik, dúl a vita arról, vajon hasznára válhat-e az ifjabb nemzedékeknek az internetezéssel töltött idő, amit sokan az olvasástól elrablott idővel azonosítanak.

  • 21st World Congress of Reading - Budapest
  • Ugyanerről a témáról e-learning anyag (!) itt: netangol.hu

  • Talán éppen az Internet hozza meg újra a gyerekek kedvét az olvasáshoz - véli Nógrádi Gábor, számos népszerű ifjúsági regény és több filmforgatókönyv szerzője.


  • A comScore szerint egy év alatt 10,8 millióról 22,4 millióra nőtt a mobilon híreket olvasók száma. Persze egyre többen közülük iPhone-on keresztül. (Nekem már a gondolattól is fáj a szemem.)

  • Litera.hu: Az amerikaiak egyre többet olvasnak

  • Társadalomkutatók, neurológusok és tech-szakemberek egész hada veti rá magát a friss digi-húsra, hogy kiderítsék kinek jó az online irodalom, és próbálják megjósolni, hogy a nyomtatott irodalom komplementerével, vagy helyettesítőjével állunk szemben.


  • Egy médiahasználatról készült brit felmérés szerint mind a rádió, televízió, mind a nyomtatott sajtó használata drasztikusan csökken, egyedül az internet állja a sarat. A rengeteg csökkenési adat mellett érdekes, hogy összességében viszont nő a médiatartalmat fogyasztók száma.


  • A világ csaknem minden eddig írt könyve elérhető lesz mindenki számára az interneten. A világ egyik legnagyobb számítógépes cége máris több mint egymillió kötetet digitalzáltatott.


  • A tengerentúlon a napilapok már a világháló mögé szorultak a belföldi és nemzetközi hírek tekintetében, a fiatalok körében pedig immár a televízió sem tud előnyre szert tenni, mint elsődleges forrás.

  • A sikerkönyvek jelensége. Nők írnak nőkről nőknek (Hetek)

    A sikerkönyv biztos receptjének ismerete az egyik állandó, legizgalmasabb kérdése úgy a szerzőknek, mint a kiadóknak. A hazai könyvpiacot figyelve ennek a receptnek az összetevői ma igen határozottan láthatóvá kezdenek válni, ami valahogy úgy szól, hogy végy egy hétköznapi sztorit, ne vesztegess sok időt sem tájleírással, sem jellemábrázolással, de pörögjön a dolog kegyetlenül, menjen a duma, oldalanként minimum kétszer illik beszólni egyet, légy vagány, kellőképpen obszcén, és hát a szex is ott legyen, de csak kendőzetlenül.


Írás a weben
  • A webes tartalomszerkesztés alapvető szabályairól


  • A középiskolás diákok 4 százaléka rendszeresen, 8 százaléka alkalomszerűen publikálja életét az Interneten blogformájában. Míg az offline naplóírásban a lányok, az on-line megnyilvánulásban a fiúk aktívabbak, 6 százalékuk rendszeresen vezeti blogját a neten.


Speciális weblapok, blogok